Két részletben érvényesíti a jövedéki adó literenként 41 forintos emelését az üzemanyagárakban a Mol – jelentette be a cég. A független benzinkutasok képviselője az ATV Híradójának azt mondta, hogy ők is igyekeznek követni a piacvezető cég lépését, míg a Holtankoljak.hu ügyvezetője arról beszélt, miért volt szükség két részre bontani az áremelést.
Mint ismert, a Mol két lépcsőben fogja a lakossági árakban érvényre juttatni a januári jövedéki adóemelést - adódik a kérdés, hogy vajon csak a Mol benzinkútjain lesz a korábban vártnál olcsóbb a tankolás január közepéig, vagy a piacvesztéstől tartva a többi üzemeltető is követi árazásában a magyar olajtársaságot?
A januárban életbe lépő jövedéki adóemelést két lépcsőben tervezi érvényre juttatni benzinkutain a Mol, az első emelésre január elsején, a másodikra pedig majd január 15-én lehet számítani, először 20, majd 21 forinttal – mondta el az Indexnek Orosz András, a Mol magyarországi kiskereskedelmi igazgatója. A friss bejelentés értelmében az adótehernek egy részét a Mol magára vállalja ideiglenesen, a cég ugyanis befizeti az államkasszába a megemelt jövedéki adót már január 1-től, de közben nem emeli meg a várt mértékben az üzemanyagok fogyasztói árait a hónap közepéig, ezzel tehát az olajcég ideiglenesen enyhíti a lakosság adóemelésből fakadó terheit. De hogyan is jutottunk idáig, miért ekkora adóemelés fog történni januárban? Ezt követően drága lesz a hazai benzin?
Szerdán tovább csökken a benzin és a gázolaj ára is a hazai kutakon - írja a holtankoljak.hu. Már mindkét hazai finomított olajtermék esetében bőven a lélektanilag fontos 600 forintos literenkénti ár alatt járunk, januárban azonban ez könnyen megváltozhat a jövedéki adóemelés hatására.
Akkorát gyengült a forint az euróval szemben az elmúlt években, hogy a hazai üzemanyagokra meghatározott jövedéki adóterhek mértéke az EU-s minimumszint alá csökkent. A kötelezettségszegési eljárás elkerülése érdekében tehát szükség volt az adó növelésére, a kormány azonban jelentősen "túlbiztosítva" magát, egészen a 420 forintos euró-árfolyamig elegendő jövedéki adót határozott meg, ami január elsejétől élesedik. Ennek hatására vélhetően messze a legmagasabb benzin-és dízelárakkal találkozhatnak majd a magyar autósok a régióban - de mégis milyen logika állhat a kormány döntése mögött? Többek között erre keressük a választ elemzésünkben.
Egy európai uniós szabály miatt januártól jövedékiadó-emelés lesz a hazai benzinre és a gázolajra, ezzel az a cél, hogy megússzuk a már évek óta levegőben lógó kötelezettségszegési eljárást. A nyáron bejelentett adóemeléssel azonban a kormány kicsit túlbiztosította magát és az adómérték egészen 420 forintos euróáárfolyamig elegendő, így korábban voltak olyan feltételezések, hogy végül alacsonyabb díjszabást vezetnek be - de nem így lett.
A mögöttünk álló hetekben nagyot zuhant a benzin és a dízel ára a hazai benzinkutakon, szeptember végéhez képest már több, mint 10 százalékos az áresés mértéke. De pontosan milyen tényezők állnak a jelenlegi dinamika mögött, és hol állunk a régiós üzemanyagár-rangsoban? Ami pedig talán a legfontosabb: hogyan alakulhat jövőre a benzin ára?
Az idei második negyedévben kissé visszaesett a dohányforgalom volumene, vagyis kevesebb ilyen terméket vettek a magyarok. Ugyanakkor még így is sokkal többet költöttünk cigarettára, dohányra és azok helyettesítő termékeire, mivel a termékek drágulása jobban megnyomta a számlát, mint amennyit a kevesebb vásárlással megspóroltunk. 2023 első felében a lassulás egyértelmű, de ettől függetlenül egy gigantikus méretű piacról beszélünk: annyi pénzt költünk dohánytermékekre egy év alatt, amelyből majdnem 10 Puskás stadiont fel lehetne húzni, kijönne belőle 1,5 Vodafone, de a dohányosok talán még a Ferihegyi repteret is megvehetnék, ha összedobnák ezt a pénzt.
2024. január elejétől egy európai uniós szabály miatt jelentősen megemeli a hazai üzemanyagok jövedéki adóját a kormány, ezzel az a cél, hogy megússzuk a már évek óta levegőben lógó kötelezettségszegési eljárást. Többek között a forint gyengülésének következtében valóban sokáig az uniós szintnél alacsonyabb volt hazánkban ez az adónem, a júniusban bejelentett emeléssel azonban jócskán túlbiztosította magát a kormány, a 2024-re meghatározott adómérték ugyanis egészen a 420 forintos euróárfolyamig elegendő. Június óta viszont alaposan megváltozott a széljárás az üzemanyagpiacon, számos nemzetközi és magyarspecifikus tényező miatt valósággal az egekbe szöktek az üzemanyagárak Magyarországon, az infláció letörését megcélzó kormányt pedig, érthető módon, most nagyon élénken foglalkoztatja az üzemanyagpiac helyzete. Ezt a két tényezőt összerakva elképzelhetőnek tartjuk, hogy változtatni fognak a jövedéki adó nyár elején bejelentett mértékén − de pontosan mit jelent ez, hogyan alakulhat a benzinár januártól? Megéri majd a román kutakra járni tankolni? Ezeknek a kérdéseknek járunk most utána.
Már meghallgatható a Portfolio Checklist keddi adása. A műsor első részében a napelemes áramtermelés elszámolásának 2024-es változásairól volt szó. Az ezzel kapcsolatos friss bejelentés hidegzuhanyként érte mind a napelem-tulajdonosokat, mind a telepítőket. Tényleg olyan nagy baj, ha éves helyett havi elszámolás jön jövőre? Vendégünk Weinhardt Attila, a Portfolio energiapiaci elemzője. A második részben arról lesz szó, hogy drasztikusan megemelkednek a magyar fuvarozók terhei, részben az e-útdíj drágulása, részben pedig a jövedéki adó 2024-es emelése miatt. Ezek a költségek pedig meg fognak jelenni mind a termékek, mind pedig a szolgáltatások árában. Erről Dittel Gábort, Magánvállalkozók Nemzeti Fuvarozó Ipartestülete – NiT Hungary ügyvezető főtitkárát kérdezzük.
Az októberi és a jövő januári jelentős emeléssel „a magyar útdíj Európa éllovasai közé kerül”, és az elszálló gázolajárral megfejelve oda vezet, hogy „felgyorsul a belföldön tevékenykedő magyar vállalkozások piacvesztése, fokozódik a magyar közúti fuvarozók kiszorulása a hazai és a nemzetközi piacról, miközben erősödik a külföldi, elsősorban harmadik országos cégek jelenléte” – állapította meg csütörtöki aggódó közleményében a Magyar Közúti Fuvarozók Egyesülete. Éppen emiatt szakmai egyeztetést kezdeményeznek a kormánnyal „az útdíjrendszer és a jövedékiadó szabályok felülvizsgálatáról annak érdekében, hogy növekvő pályán maradjon a magyar logisztikai ágazat, s megvalósuljanak a kormány inflációs célkitűzései”.
Mindenkit meglepett a 2024-es adótörvények tervezetében az üzemanyagok jövedéki adójának jelentős emelése. Ez akár a kormány inflációs céljait is veszélybe sodorhatja, hiszen az adóemelés januártól a fogyasztói árakban is megjelenhet. Vagyis az idei évre kitűzött egyszámjegyű infláció továbbra is jó eséllyel teljesülhet, viszont 2024-ben az eddig vártnál lassabban csökkenhet tovább az áremelkedési ütem.
A jövőre tervezett literenként 40 forintos adóemelés azt jelenti, hogy a mostani 575,9 átlagára a 95-ös benzinnek azonnal felszalad 615,9 forintra, írja a Piac&Profit. A holtankoljak.hu listája szerint ezzel a tarifával jócskán elhúzunk bármelyik szomszédunktól.
Felpörgött az adóváltozásokkal kapcsolatos jogszabálydömping az elmúlt napokban, egymással párhuzamosan több helyről jelennek meg a módosítások, amelyeket sok esetben nehéz lekövetni. Az elmúlt 24 órában például nagyon népszerűvé vált a közbeszédben az a téves értelmezés, miszerint a dohánytermékek jövedéki adója is változik jövőre, ami viszont nem igaz. Bemutatjuk a dohánytermékek adóztatását, és azt is, hogy miért különösen érdekes, hogy ezek a termékek most megúszták a kormányzati sarcolást.
A jövő évi adótörvényekben számtalan a veszélyhelyzet ideje alatt bevezetett adóemelést emel törvényi erőre a kormány. Vagyis így hosszútávon is velünk maradnak a korábban ideiglenesnek mondott intézkedések. Jogtechnikailag viszont így az Európai Bizottság felé tett vállalások kiskapujára mehet rá a kabinet, hogy különadók helyett a meglévő terhek közé sorolják át ezeket a tételeket. Például velünk marad a megemelt tranzakciós illeték, de a chipsadó bővített termék listája is. Törvényi szintre emelkednek az ekho-s adózás ideiglenes szabályai, de új elemként osztalékadót vetnek ki a bizalmi vagyonkezelőknél, magánalapítványoknál is. A kormány viszont a családi kedvezmények összegeit nem írja át jövőre.
A kormány egy európai uniós szabályra hivatkozva emeli az üzemanyagok jövedéki adóját, azonban amíg maga az emelés valóban szükséges, annak mértéke túlzó (legalábbis abban az esetben ha csak az uniós szabályoknak való megfelelés a cél). A kormány gyakorlatilag "extraprofitot" realizál minden egyes liter gázolajon és benzinen.
A hagyományos dohányzást helyettesítő (de dohányt nem tartalmazó) alternatív termékek, amelyek hevítéssel bocsátanak ki belélegezhető anyagot, eddig nem estek a jövedéki adó hatálya alá, ám ez február 1-jétől megváltozik. Az egyes termékek ára akár 700 forintot is emelkedhet szerdától – írta meg a vg.hu.
A Világgazdaság úgy tudja, hogy Magyarország 2023 végéig kér felmentést az Európai Uniótól azon kötelezettség alól, hogy emelje az üzemanyagok jövedéki adóját. Ha az Európai Bizottság nem fogadja el a magyar kérést, akkor az adó mértéke 32,5 forinttal emelkedhet.
Az Európai Unió a dohánytermékek adóztatásának alapvető felülvizsgálatára készül - derül ki egy, a Financial Times birtokába került bizottsági anyagból. Ennek keretében a hagyományos dohánytermékek jövedéki adóterhe látványosan emelkedne, de az új típusú termékek sem menekülnének meg a magasabb sarc elől.